Tel: +36/20/423-6480; vagy +36/20/777-2710. E-mail: flavin77@freemail.hu

Mi az a K-vitamin?

2019-05-13 22:16
Más vitaminhiányhoz képest - mint például az alacsony magnézium, D-vitamin és B12 szint - vajon a K-vitamin hiány is annyira gyakori és aggodalomra okot adó?
A legtöbb egészséges felnőtt esetében a K-vitamin hiány meglehetősen ritka. Miközben nem ez az egyik leggyakoribb vitaminhiány, ha valaki mégis K-vitamin hiányos, az akár súlyos is lehet. Például egyes kutatások szerint felnőtt embereknél a K-vitamin hiány megnövelheti a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.

Mik az alacsony K-vitamin szint tünetei? 
Egyeseknél nincsenek is észrevehető tünetek egyáltalán. Amikor ténylegesen fennáll a K-vitamin hiány, akkor a tünetek között szerepelhet az erős vérzés, sérülékenység, erős havi ciklus, de a gyulladásos bélbetegségek tünetei is megjelenhetnek, mint a véres széklet, székrekedés vagy épp a hasmenés.

Kinél alakulhat ki K-vitamin hiány? 
A K-vitamin hiány akkor tapasztalható leginkább, amikor mondjuk éppen beteg valaki vagy olyan krónikus betegségtől szenved, ami befolyásolja a tápanyag felszívódást. A további okok között szerepelhet: a szegényes étrend, ha valakinek májbetegsége van vagy hosszú ideig antibiotikumot szed, ha koleszterincsökkentő vagy véralvadásgátló gyógyszereket (pl.Warfarin-t) szed.
Az alábbiakban szó lesz arról, hogy mik a legjobb módszerek a K-vitamin hiány elkerülésére vagy leküzdésére -azaz hogyan lehet javítani az étrendünk  K-vitamin koncentrátumán a vitaminban gazdag élelmiszerekkel, alapvető egészségügyi problémák kezelésével, vagy ha szükséges gyógyszerek szabályozásával.
A K-vitamin egy nélkülözhetetlen zsírban oldódó vitamin, ami a csontozat és a szív egészségénél játszik fontos szerepet.  Ez az egyik legfőbb olyan vitamin, ami részt vesz a csontozat mineralizálódásában, a véralvadási folyamatokban, ráadásul segíti az agyi funkciók működését, az anyagcserét, és védelmet nyújt a rák ellen.
A Saint Luke’s Hospital Mid America Heart Institute (Közép-Amerikai Szív Intézete) kutatói arra jöttek rá, hogy a K-vitamin egy "meszesedés elleni, rákellenes, csontozatot formáló és inzulin érzékeny molekula”. A számos védekező hatása miatt ez az egyik legjobb vitamin a férfiak és nők számára is.

A K-vitamin leginkább arról ismert, hogy szerepe van a csontozat fejlődésében és a véralvadásban.
A vér nem alvad K-vitamin nélkül, mivel ez a vitamin aktiválja azokat a fehérjéket, amelyek a véralvadásért felelősek.

Sokat lehet hallani az omega-3 zsírsavak és antioxidánsok, mint például a C- és E-vitaminok szívbetegségeket megelőző jótékony hatásairól -de a legújabb kutatások már a K-vitaminról is kimutatták, hogy az egyik legfontosabb vitamin a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Kutatások szerint azoknál az egyéneknél, akik az étrendjükön keresztül megnövelték a K-vitamin bevitelt, csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések és az agyvérzés okozta elhalálozási arány. Ez egy példa arra, hogy a K-vitamin hiány megelőzése érdekében az egészséges táplálkozás milyen védekező hatású lehet.

K-vitamin típusok
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a K-vitaminnak több típusa is van. 
Voltaképpen két fő típusát különböztetjük meg: a K1 és a K2-vitamin. A K1 vitamin fillokinon, a K2-vitamin pedig menakinon néven is ismert.
A K1-vitamin leginkább zöldségekben, míg a K2-vitamin az erjesztett tejtermékekben fordul elő, de az utóbbit még a bélbaktériumok is termelik.
Míg a K1-vitamin a növényi élelmiszerekben található, és ezeket több szempontból is rendkívül egészségesnek tartják, úgy mint a zöld leveles zöldségek, például spenót, kelkáposzta, brokkoli, káposzta, addig például a tejtermékekben lévő K2-vitaminról az derült ki, hogy sokkal kedvezőbb a szív védelme szempontjából. A K-vitamin menakinon típusa (azaz a K2-vitamin) úgy tűnik, sokkal hatékonyabb a szív problémákhoz vezető érelmeszesedés megelőzésében vagy visszafordításában, mint a K1-vitamin.
A két féle K-vitamin napi ajánlott mennyiségének bevitelére a legjobb mód, ha olyan ételeket eszünk, beleértve a zöld leveles zöldségeket, valamint a nyers, fermentált (erjesztett) tejtermékeket (pl. joghurtokat, sajtokat), halat és tojást, melyek biztosítják a K2-vitamint is.
Ezeken kívül létezik még egy szintetikus K-vitamin is, amelyet K3-vitaminnak hívnak, de a K-vitaminnak ezt a formáját nem igazán ajánlanám. Ehelyett inkább egyen sok K-vitaminban és más tápanyagokban gazdag élelmiszert.

Mi a K-vitamin hiány?
K-vitamin hiány akkor alakul ki, ha a szükséges mennyiségnél kevesebb K-vitamint fogyaszt az ember vagy nem tud felszívódni rendesen. Az ételekben lévő K-vitamin felszívódásának mennyisége függ a szervezetben lévő bélbaktériumoktól, azaz a K-vitamin szint jelentősen ugorhat, ha egészségesek vagyunk, különösen ha a bélrendszerünk/emősztőrendszerünk egészséges.

Mekkora mennyiségű K-vitaminra van szükség a hiány elkerülésére?

A napi ajánlott K-vitamin mennyiség (RDA) nemtől és kortól függ; de más tényezők, mint a szoptatás, terhesség vagy betegség is megváltoztathatja ezt a mennyiséget.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a következő mennyiségeket javasolja K-vitamin esetében:

Csecsemők:
0 – 6 hónapos kor között: 2.0 µ (mikrogramm) naponta
7 – 12 hónapos kor között: 2.5 µ/nap

Gyerekek:
1 – 3 évesek: 30 µ/nap
4 – 8 évesek: 55 µ/nap
9 – 13 évesek: 60 µ/nap

Tinédzserek és felnőttek:
14 – 18 év közötti férfiak és nők: 75 µ/nap
19 éves vagy annál idősebb férfiak és nők: 90 µ/nap

A K-vitamin hiány tünetei + kockázati tényezők/okok
Mi történik a szervezetünkben, ha K-vitamin hiányunk van?
A K-vitamin hiány tünetei hatással vannak a bőrre, a szívre, a csontozatra, a létfontosságú szervekre és a bélrendszerre. A következőkben megtudhatja a K-vitamin hiány leggyakoribb tüneteit:
A K-vitamin hiány figyelmeztető jele lehet a fokozott vérzékenység és a sérülésekre való érzékenység, melyek a véralvadást segítő véralvadási faktorok rendellenessége miatt alakulnak ki. Ez néha fogíny vagy orrvérzéssel kezdődik. Erőteljesebb vérzések sebesüléseknél, szúrt sebeknél, injekció beadásnál vagy műtétkor fordulhatnak elő.
Erős, néha fájdalmas menstruációs ciklus (ezt menorrhagiának nevezik, ami a termékeny korban lévő nők akár 10-20%-át is érintheti).
Vérzések a gasztrointesztinális csatornákban (táp csatornákban). Vér jelenik meg a vizeletben és/vagy a székletben.

Csontritkulás

A K-vitamin hiány leggyakoribb okai
Az American Association of Clinical Chemistry (Amerikai Klinikai Kémai Szövetség) szerint K-vitamin hiány akkor lép fel, ha az elfogyasztott élelmiszereken keresztül nem jut az ember elegendő vitaminhoz, vagy a szerveztünkben nem képes elegendő mennyiségű K-vitamin felszívódni, vagy valamilyen máj betegség következtében csökken a vitamin tárolása. De a bélrendszer alulműködése is befolyásoló tényező lehet. Bizonyos gyógyszerek hosszú távon való szedésének eredményeként is keletkezhet hiány, mivel a gyógyszerek befolyásolhatják a tápanyag felszívódáshoz szükséges koleszterinszintet és a belekben lévő  baktériumokat.

Milyen állapotok vezethetnek K-vitamin hiányhoz? 

A K-vitamin hiány kialakulásának kockázati tényezői a következők:

Rossz bélműködés - Ha a szervezetünk K-vitamin hiányban szenved, átkapcsol vészhelyzetbe, és csak a túléléshez szükséges létfenntartó funkciókat látja el. Ez azt eredményezi, hogy a többi létfontosságú szerv működése lerobban, és a szervezet jobban ki lesz téve gyenge csontozatnak,  a rák kifejlődésének vagy szívbetegségeknek. A bélrendszerben a K-vitamint az egészséges baktériumok hozzák létre, bármilyen bélprobléma -mint például a szivárgó bél szindróma- a K-vitamin felszívódását vagy létrehozását nehezítheti meg.

Bél problémák - Ezek magukba foglalhatják a krónikus irritábilis bélszindrómát (IBS) vagy egyéb gyulladásos bélbetegségeket. Ezek a problémák megakadályozhatják a K-vitamin felszívódását.

Szegényes étrend – A szegényes étrend, mivel nem biztosít megfelelő mennyiségű K1 és K2-vitamint, az egyik olyan kockázati tényező, ami igen nagy szerepet játszik a K-vitamin hiány kialakulásában.

Más fennálló egészségügyi problémák – az epehólyag vagy epével kapcsolatos problémák, a májbetegségek, a cisztás fibrózis, a glutén- és lisztérzékenység mind növelhetik a K-vitamin hiány kialakulásának kockázatát.

Hosszan tartó antibiotikumos kezelés.

Koleszterincsökkentő gyógyszerek szedése.

Vérhigítók szedése - a vérhigítók, a hosszú távú hemodialízis kezelések és a komoly égési sérülések K-vitamin hiányhoz vezethetnek.

A K-vitamin 7 jótékony hatása
1. Támogatja a szívet
A K-vitaminról kimutatták, hogy segít az artériák elmeszedésének megelőzésében, ami a szívinfarktus egyik vezető oka. Úgy működik, hogy kivezeti a kálciumot az erekből, ezáltal megakadályozva a veszélyes foltokban való lerakódásukat.

Az Integrative Medicine: A Clinician’s Journal-ban (Alternatív Gyógymód) megjelent egyik tanulmánya arra mutat rá, hogy a K-vitamin segít megelőzni az érfalak megvastagodását, azáltal, hogy a kálciumot kivezeti az erekből és más szövetekből, ahol veszélyt jelenthet.

Ez nagyrészt a K2-vitaminra igaz, ami természetes formában a belekben lévő baktériumokban jön létre. A K2-vitamin segíthet a kálcium felhasználás optimalizálásában, elkerülve a megnövekedett kálcium bevitel bármilyen negatív egészségügyi hatását, ami meglehetősen gyakori a fejlett nemzeteknél (beleértve az USA-t is).

Egyes kutatások szerint a K-vitamin gyulladáscsökkentő és fontos szerepe van a vérerek (mind a vénák és az artériák) falait alkotó sejtek védelmében. A megfelelő mennyiségű K-vitamin fogyasztása fontos az egészséges vérnyomás fenntartása  és a szívroham lehetőségének csökkentése miatt.

2. Javítja a csontsűrűséget
A K-vitamin növeli a csontok kálcium fenntartásához szükséges specifikus fehérjék számát, ezáltal csökkentve a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok azt is kimutatták a K-vitaminról, hogy nagy mennyiségben szedve megállíthatja a csontritkulást.

Az emberi szervezetnek a csontozat felépítéséhez szüksége van K-vitaminra. Az oszteokalcin segíti a kálcium felvételt a véráramból és a csontozatba való beépülését, ezáltal erősebbé és kevésbé törékennyé téve a csontozatot. Azonban az oszteokalcinnak K2-vitaminra is szüksége van a megfelelő működéshez és a kálcium megkötéséhez.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a K-vitamin javítja a csontozat egészségét, és csökkenti a csonttörés kialakulását, főként a változókorban lévő nőknél, akik fokozottabban vannak csontritkulásnak kitéve. Az egyik legújabb kutatás szerint, azok a nők és férfiak akik nagy dózisban K-vitamint szednek (ami megtalálható a tejtermékekben és természetes módon a belekben is termelődik), 65%-kal kisebb az esélyük arra, hogy csípőtörést szenvednek, mint azoknál, akik csak kis mennyiségben fogyasztanak K-vitamint.

Ezek a tanulményok azt mutatják, hogy a K-vitamin nemcsak a csontsűrűséget javíthatja a csontriktulásos betegeknél, de csökkentheti a törések arányát is.

Szilárd bizonyíték van arra is, hogy a K-vitamin és a D-vitamin, melyek a csont-anyagcsere klasszikusai, együttműködnek a csontsűrűség javításában. Egyre több bizonyíték létezik arra, hogy a K-vitamin pozitívan hat a szervezet kálcium egyensúlyára, a kálcium pedig a csont-anyagcsere egyik kulcsfontosságú ásványi anyaga. Férfi és női sportolókon végzett tanulmányok is arra mutatnak rá, hogy a K-vitamin kedvező hatással van a csontozatra. Azok akik már eleve csontritkulásban szenvednek, elegendő K-vitamin fogyasztással segíthetnek megelőzni a boka kificamodást és a csontok törését.

3. Enyhíti a menstruációs fájdalmakat és vérzést
A hormonszabályozó funkcióinak köszönhetően a K-vitamin segíthet csökkenteni a menstruációs görcsöket és fájdalmakat. Mivel a K-vitamin egy véralvadást elősegítő vitamin, csökkentheti a menstruációs ciklus alatti túlzott vérzést és könnyíthet a PMS tüneteken.  

A túlzott vérzés nagyobb görcsöket és fájdalmat okozhatnak a menstruációs ciklus alatt. Több tanulmány azt is kimutatta, hogy míg a K-vitamin segíthet a PMS tüneteken, addig ennek az ellenkezője is igaz: azaz a K-vitamin hiány ronthat ezeken a tüneteken. 

4. Segít a rák elleni küzdelemben
A K-vitaminról kimutatták, hogy egy természetes szer a rák ellen, és hatékonyan csökkenti a prosztata-, a vastagbél-, gyomor- és szájüregi rák kialakulásának kockázatát. Egy tanulmányban még arra is kitértek, hogy a nagy mennyiségben szedett K-vitamin segített a betegeknek a májrák stabilizálásában és még javított is a májfunkciókon.

Egy másik tanulmány szerint a K-vitamin napi fogyasztásának növelésével csökkenthető a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák vagy a mediterrán népesség körében gyakori egyéb halált okozó keringési megbetegedések kialakulásának kockázata.

5. Segít a véralvadásban
A K-vitamin segíti a véralvadást és megakadályozza, hogy könnyen megsérüljön vagy vérezzen a testünk. A véralvadás nagyon összetett folyamat, melyhez legalább 12 fehérje együttműködése szükséges, mielőtt a folyamat befejeződhet. A véralvadásért felelős fehérjék közül négynek szüksége van K-vitaminra a működéshez, szóval egyértelmű, hogy a K-vitamin nélkülözhetetlen. Mivel a K-vitamin elősegíti a véralvadást, fontos szerepet játszik a sebek és vágások gyorsabb gyógyulásában is.

Az újszülöttek hemolítikus betegsége egy olyan betegség, amikor nem működik jól a véralvadás. Ez az újszülötteknél a K-vitaminhiány miatt alakul ki. Egy tanulmányban azt mutatták ki, hogy születéskor a babáknak K-vitamin injekciót szükséges adni a vérzékenység megelőzésére; ez az eljárás teljesen ártalmatlan az újszülöttekre.

6. Serkenti az agy működését
Egy tanulmány arra mutatott rá, hogy a K-vitamin függő fehérjék nagyon fontosak az agyműkődés szempontjából. A K-vitamin a szfingolipid metabolizmus résztvevőjeként kapcsolódik be az idegrendszer működésébe. A szfingolipidek azon természetes formában előforduló molekulák csoportja, melyek széleskörben jelen vannak az agysejtekben.

A szfingolipidek biológiailag nagyon hatékony molekulák, melyek számos sejt működésben vesznek részt, és az agy felépítésében és támogatásában elfoglalt szerkezeti szerepükről ismertek.  

Arra is egyre több bizonyíték van, hogy a K-vitaminnak gyulladáscsökkentő hatása is van, és képes megvédeni az agyat a szabadgyökök által okozott oxidatív stressztől. Az oxidatív stressz roncsolja a sejteket, és felelősnek tartják a rák, az Alzheimer és Parkinson kór, valamint a szívelégtelenségek kialakulásában.

7. Segít a fogíny és fogak egészségének megőrzésében
A zsírban oldodó vitaminban, mint az A, C, D és K-vitaminokban szegény étrend összefüggésbe hozható a lyukas fogakkal és az ínybetegséggel. A fogszuvasodás és az ínybetegség megfékezése szükségessé teszi a zsírban oldódó vitaminok fogyasztásának megnövelését, mert ezek a vitaminok fontos szerepet játszanak a fogak és csontozat felépítésében.

A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag egészséges étrend nagyban segít elpusztítani a szájban lévő káros baktériumokat és a fogakra káros savakat semlegesíti. A K-vitamin az egyik, ami más ásványi anyagokkal és vitaminokkal együtt elpusztítja azokat a baktériumokat, amelyek roncsolják a fogzománcot, ezáltal fogszuvasodást okozva, valamint biztosítja a megfelelő ásványi anyagokat, hogy erősek maradjanak a fogak.

A K-vitamin hiány veszélyei
Amint a fentiekből is kiderült, számos bizonyíték van arra, hogy a K-vitamin hiány felnőtteknél megnövelheti a kockázatát a következő betegségek kialakulásának: szívbetegség, csontritkulás, fogak állapotának romlása és rák.

A K-vitamin hiány megváltoztatja a K-vitamin függő véralvadási faktorok képződését. Ez azt jelenti, hogy a véralvadási faktorok nem tudnak koaguláló (tömörítő) működést produkálni, ezáltal nagyobb valószínűséggel léphet fel vérzés. Egyes betegeknél a túlzott vérzés befolyásolhatja a menstruációs ciklust, míg másoknál a bélrendszerben jelentkezhet a vérzés, ami bélgyulladáshoz, Crohn-betegséghez is vezethet.

A K-vitaminhiány újszülötteknél és csecsemőknél
Kutatók néhány éve arra jöttek rá, hogy az újszülöttek K-vitamin hiánnyal jönnek világra, jóval kisebb a szervezetükben a K-vitamin szint, mint a felnőtteké. Ez a vitamin hiány, főként ha súlyos, komoly megbetegedéseket okozhat az újszülötteknek, mint például a vérzékenység. A súlyos K-vitamin hiány még gyakoribb a koraszülöttek esetében.

Tanulmányok szerint mivel az újszülöttek a bélrendszerükben kevés baktériummal jönnek világra, néha nem tudják az ételekből vagyis az anyatejből a megfelelő mennyiségű K-vitamint kivonni. Az alacsony K-vitamin szint az újszülötteknél annak tulajdonítható, hogy kevés bélbaktériumuk van, illetve a méhlepényen keresztül az anya kevésbé tudja átadni a vitamint a babának.

Ettől eltekintve, bár csak alacsony koncentrációban, de azért van K-vitamin az anyatejben. Azok a babák, akiket anyatejjel táplálnak, hajlamosabbak lehetnek a K-vitamin hiányra.

A vérzékenység elkerülése érdekében ez egy bevált protokoll, hogy születéskor K-vitamin injekciót kapnak az újszülöttek. Miközben a K-vitamin injekció széles körben elfogadott,  számos olyan vegyi összetevője is van az injekciónak, ami befolyásolhatja a babák fejlődését, szóval nem minden egészségügyi dolgozó javasolja a használatát. Ehelyett inkább a természetes alapú K-vitamin cseppeket ajánlanám, melyek szintetikus K-vitamint vagy hozzáadott vegyi anyagokat nem tartalmaznak.

Hogyan lehet az étrenden keresztül K-vitaminhoz jutni?
Az egyik legjobb K-vitamin hiányt megszüntető eljárás, ha javítunk az étrendünkön, és sokkal több természetes formájú K-vitamint (mind az 1-es és 2-es típusból) fogyasztunk. Az egyik legjobb mód a K-vitamin hiány elkerülésére, ha olyan növényi és állati élelmiszereket fogyaszt, amik tele vannak K1 és K2 vitaminnal.

A K-vitamin napi ajánlott mennyisége kb. 90 µg felnőttek részére; azt javasolnám, hogy legalább napi 40 µg K2 vitamint fogyasszon, főként házi tejtermékekből, mint például a házi sajt, joghurt, kefír és az erjesztett tej. A K2-vitamin egyéb forrásai közé sorolható a szabadon tartott állatok húsa, vadon fogott halak, tojás sárgája és a belső szervek, mint például a máj.

Az állati eredetű termékekben lévő K2-vitamin fogyasztásától eltekintve, nézzük meg melyek a K1-vitamin legjobb forrásai? Az alábbiakban olvashatja a legjobb K1-vitamint tartalmazó élelmiszereket:

Gyermekláncfű: 1 csésze nyers gyermekláncfű: 428 µg (535 %-a a napi ajánlott mennyiségnek)
Mustárfű: 1 csésze nyers mustárfű: 278 µg (348 %-a a napi ajánlott mennyiségnek)
Mángold: 1 csésze nyers mángold: 298 µg (több mint 100%-a  a napi ajánlott mennyiségnek)
Újhagyma: 1 csésze újhagyma: 207 µg (249 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Kelbimbó: 1 csésze nyers kelbimbó: 156 µg (195 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Tarlórépa zöldje: 1 csésze nyers tarlórépa zöldje: 138 µg (173 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Spenót: 1 csésze spenót: 145 µg (181 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Kelkáposzta: 1 csésze nyers kelkáposzta: 112 µg (több mint 100%-a  a napi ajánlott mennyiségnek)
Brokkoli: 1 csésze brokkoli: 92 µg (116 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Spárga: 1 csésze nyers spárga: 55 µg (70 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Tengeri moszat: 1 csésze tengeri moszat: 52 µg (64 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Káposzta: 1 csésze nyers káposzta: 31 µg (40 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Uborka: 1 csésze uborka: 17 µg (64 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
Karfiol: 1 csésze nyers karfiol: 16 µg (20 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)

K-vitamin kiegészítés adagolása
Ha K-vitamint kiegészítő formában szeretne szedni, akkor azt javaslom, hogy fermentált/erjesztett formában fogyassza napi 40-70 µg mennyiségben. A K-vitamin kiegészítés bizonyos esetekben hasznos is lehet, de a cél mindenképpen az kell legyen, hogy az étrendünkkel vigyünk be elegendőt. Kutatások szerint a legtöbb felnőtt megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz juthat egészséges és változatos étrenddel. 20 év körüli felnőtteknek és idősebbeknek az átlagos napi élelmiszerekből bevihető K-vitamin mennyiség 122 µg a nők esetében, és 138 µg a férfiak esetében (ez az adag nők esetében 164 µg-ra, a férfiak esetében pedig 182 µg-ra emelkedik, amennyiben kiegészítőkkel is kombináljuk a fogyasztott élelmiszereket).  

Több okból kifolyólag sem javaslom nagy adagban szedni a K-vitamint. Először is mivel a kiegészítők nem bizonyulnak olyan hatásosnak, mint az élelmiszerekben lévő K-vitaminok. Másodszor pedig nagy mennyiségben megzavarhatja más tápanyagok felszívódását.

A K-vitamin együttműködik más olyan tápanyagokkal is, melyek fontosak az egészséges csontozat szempontjából, mint például a kálcium, a D-vitamin és a magnézium. Ezek a vitaminok biztosítják a csontok erősségét. Ha túl sok K-vitamint fogyaszt az ember (azaz K-vitamin túladagolás áll fenn), akkor az A- és E-vitaminok versengenek a K-vitaminnal való felszívódásért. De ez csak akkor fordul elő, ha nagy dózisban szed K-vitamin kiegészítőt, nem pedig akkor, ha élelmiszeren keresztül viszi be.

Ha Ön terhes, szoptat vagy éppen gyógyszeres kezelés alatt áll valamilyen egészségügyi probléma miatt, akkor az alábbiakat nem árt tudnia a K-vitamin kiegészítőkről:

Ha Ön terhes vagy szoptat, kerülje az olyan K-vitamin kiegészítőt, amelyek magasabb K-vitamin tartalmúak, mint a napi ajánlott mennyiség. Ez kockázatot jelenthet és nem ajánlatos.

Ha Önnek volt már stroke-ja, szív megállása vagy véralvadásra hajlamos, akkor úgyszintén nem szabad orvosi konzultáció nélkül K-vitamin kiegészítőt szednie.

Ha Ön vérhigító gyógyszert szed, akkor korlátozza a K-vitamin tartalmú élelmiszerek fogyasztását. Tudnia kell, hogy a K-vitamin vagy a K-vitamin tartalmú élelmiszerek befolyásolhatják ezeknek a gyógyszereknek a működését.  Ez különösen igaz a natto-ra (ez egy húsalapú élelmiszer/fermentált szója), amelyben nagyon sok van a K-vitamin egyik speciális típusából, az úgynevezett MK-7-ből -ez az egyik olyan élelmiszer, amit egyáltalán nem kellene fogyasztania, ha vérhigítót szed.

Ha Ön több mint 10 napon keresztül szed antibiotikumot, szükséges lehet növelni a K-vitamin bevitelét, mert az antibiotikumok megölik a bélben lévő baktériumokat, amelyek segítik a K-vitamin felszívódását.

Az Orlistat egy olyan gyógyszer, amelyet fogyásra használnak, az Olestra pedig az az anyag, amit szinte minden élelmiszerhez hozzáadnak, hogy csökkentse a szervezetünk zsírfelszívó képességét. Azonban a K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, így ezek csökkenthetik a szervezetben a K-vitamin szintet. Azok az orvosok, akik Orlistat-ot írnak fel a betegeiknek, jellemzően multivitamin kiegészítőt is javasolnak mellé. Ráadásul az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (Amerikában az FDA) most már elő is írja, hogy az olestra tartalmú élelmiszerekhez zsírban oldódó vitaminokat (A, D és E-vitamin) is kell hozzáadni.

A koleszterincsökkentő gyógyszerek csökkentik a szervezetben a zsír felszívódását, és csökkenthetik a zsírban oldódó vitaminokét is. Konzultáljon orvosával, hogy elegendő mennyiségű K-vitaminhoz jut-e, ha ilyen gyógyszert szed.

Legyen óvatos, ha E-vitamin kiegészítőt szed, mert az E-vitamin megzavarhatja a K-vitamin működését a szervezetünkben.

A K-vitamin hiány összegzése
A K-vitamin jótékony hatással van a csontozatunkra, a véralvadásra, a kálcium felszívódás szabályozására, a szívünkre és agyi működésekre.

Kétféle K-vitamin létezik: K1 és K2. A csontozatunk és szívünk számára a K2-vitamin a fontosabb.

A K-vitamin hiány jelei a vérzékenység, zúzodások, fájdalmas menstruációs ciklusok, vérzések, véres széklet.

A K-vitamin hiány okai között szerepelhet a szegényes étrend, rossz bélműködés vagy a felszívódást megnehezítő bármilyen egészségügyi probléma, vagy bizonyos gyógyszerek szedése.

A K1-vitamin tartalmú élelmiszerek közé sorolható a legtöbb zöld leveles zöldség, mint például a spenót, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó és a mángold. A legjobb K2-vitamin források az erjesztett tejtermékek, mint például a joghurt, sajt vagy kefír, ezenkívül még a legeltetett állatok húsa, vadon fogott halak, tojássárgája és belsőségek, mint például a máj.
Forrás: kapszulacenter.hu

2019-05-13 22:16