Tel: +36/20/423-6480; vagy +36/20/777-2710. E-mail: flavin77@freemail.hu

Az omega-3 és -6 zsírsavak jelentősége a táplálkozásban

2020-01-21 9:12
Magyarországon a betegségi és halálozási statisztikák első helyén a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, a halálesetek több mint fele ezek miatt következik be.
A szív és érrendszeri betegségek első számú rizikófaktorát képező magas koleszterinszint és az ennek következtében kialakuló érelmeszesedés előfordulásának aránya a hazai lakosság között
elkeserítő. A népesség 2/3-ának a normál 5.2 mmol/l felett, ezen belül 1/4-ének 6.5 mmol/l felett van a koleszterinszintje.
Az érelmeszesedés legfontosabb kockázati tényezője az emelkedett plazma-koleszterin, ezen belül elsősorban az emelkedett LDL-koleszterin koncentráció. Ezzel szemben az emelkedett HDLkoleszterinszint
csökkenti a kockázatot, ezért nagyon fontos a megfelelő LDL-HDL arány. A magas koleszterin- és trigliceridszint kialakulásában genetikai és táplálkozási tényezők egyaránt szerepet
játszanak. A nem genetikai eredetű magas vérzsírszint étrendi változtatásokkal csökkenthető. A legfontosabb az ún. telített és telítetlen zsírok arányának megváltoztatása, a telített zsíroknak egyszeresen
ill. többszörösen telítetlenekkel való helyettesítése. Azonban ez még mindig nem elég.

Fontos a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya.

Az ún. egyszeresen telítetlen zsírsavak közé tartozik az olajsav, míg a linol- és linolénsav a többszörösen telítetlen csoportba tartoznak. A linolsav az omega-6, a linolénsav az omega-3 család
tagja.
A linol- és linolénsav a szervezet számára nélkülözhetetlen, nem képes előállítani, ezért ezeket a táplálékkal kell bevinni.
Az ilyen anyagokat esszenciális zsírsavaknak vagy F-vitaminoknak nevezzük. Linolsavban gazdag a napraforgó-, tökmag-, kukorica- és szójaolaj, az állati eredetű élelmiszerek közül elsősorban a halak
különösen a tengeri halak olaja (lazac, makréla).
Az omega-3 zsírsavak utáni tudományos érdeklődés elindítója az volt, hogy az eszkimóknál, ahol rendkívül magas a hal és halolajfogyasztás a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya jóval
alacsonyabb volt azokhoz a népekhez képest, ahol kevés halat fogyasztanak. Az utóbbi évek kutatásai összefüggést mutattak ki számos kórkép kialakulása és az elégtelen omega-3 zsírsavbevitel között. Ezért e
zsírsavbevitel fontos szerepet játszhat ezen kórképek megelőzésében és kezelésében.
A magyar lakosság táplálkozására jellemző, hogy az össz-zsírsavfogyasztás magas (40 % feletti), túlzott a telített zsír- és alacsony a többszörösen telítetlen zsírfogyasztás. Omega-3 zsírsavat
pedig alig fogyasztunk, hiszen a szója-, repce- és lenolaj ill. halak fogyasztása igen alacsony hazánkban (2.5-3 kg hal/fő/év).

Számos vizsgálati eredmény kimutatta, hogy az omega-3 és omega-6 zsírsavak a vér koleszterinszintjére gyakorolt jótékony hatásukon kívül csökkenti az érelmeszesedés ill. szív- és
érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Bevitelük csökkenti a trigliceridszintet, napi 2 g-nál nagyobb bevitele a trigliceridszintet 20 %-kal csökkentette. Emellett emelik a védőfaktor HDL-koleszterinszintet, javítják a véráramlást, fokozzák az
erek rugalmasságát, ezáltal csökkenti a vérrögképződés veszélyét és a szív terhelését. Az érrendszeri kórképekhez hasonlóan a gyulladásos betegségek megelőzésében és kezelésében is fontos szerepük van
gyulladásellenes hatásuk miatt. 
Számos betegségben igazolták jótékony hatásukat, például izületi gyulladásban, gyulladásos bélbetegségekben, asztmában, pikkelysömörben.
Mindezek alapján látszik, hogy nagyon fontos a zsírsavak megfelelő bevitele a szervezetbe. Hiányuk és ugyanakkor túlzott bevitelük, egymáshoz viszonyított arányuk eltolódása egyaránt káros változásokat
idézhet elő. Ezért fontos, hogy az omega-6/omega-3 zsírsav aránya 7:1-5:1 között mozogjon. 
Az energiaszükséglet 10%-át linolsavval, 2%-át linolénsavval elégítsük ki. Az ilyen típusú táplálkozás mellett számos kutatás bizonyította a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkenését,
valamint a szívizom infarktus és az agyi események előfordulását.

Miért olyan fontosak élettanilag a többszörösen telítetlen zsírsavak?

A telített zsírsavak feladata elsősorban az energiatermelés. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét ugyan felhasználjuk energiatermelésre, de ezek már inkább a sejtek építésében játszanak szerepet. A
többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozás-élettani jelentősége pedig az, hogy belőlük fontos hormonszerű vegyületek képződnek, és ezeknél a zsírsavaknál már előtérbe kerül a sejtek anyagában
betöltött funkció.
A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6- és az omega-3-, azaz az esszenciális zsírsavak. 
Mindkettő részt vesz a hormonszerű vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok termelésében. Ezeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van. Szerepük van még
a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli szállításában. 
Az omega-6-zsírsavak (linolsavszármazékok) fő forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj. 
A magyar lakosság zsírbevitelének mindössze 0,5 %-át fedezi különféle halak fogyasztásával. Ez azért sajnálatos, mert az omega-3-zsírsavak végső formájukban az olajos halakban fordulnak elő, pl. lazacban, makrélában és szardíniában. Ezek az ún.
linolénsav-származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét (a jó/rossz koleszterin arányát) és csökkentik a szívbetegségek kockázatát is.
- telített zsírsav: pl. vajsav, kapronsav, laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav
- egyszeresen telítetlen zsírsav: pl. olajsav
- többszörösen telítetlen zsírsav: pl. linolsav, alfa-linolénsav, arachidonsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA)

Az utóbbi évek kutatásai derítették ki, hogy az idegsejtek öregedési folyamataiban a sejtmembránok fluiditása csökken. A felismerés egybevág azon öregedési elméletekkel, melyek a folyamatot az O2
szabadgyökök felszaporodásával a lipidperoxidáció és a membrándestrukció fokozódásával jellemzik.
Jelen tudásunk abban áll, hogy az idegsejt membránban megnő a telített lipidek aránya a telítetlen lipidek arányához képest. Az idegsejt membrán megváltozása maga után vonja az idegsejt funkcionális zavarait.
Politelitetlen omega-3 zsírsavak - mint az EPA és a DHA -adagolásakor a zsírsavak incorporálódnak az idegsejt membránban és megnövelik annak fluiditását. Állatkísérletekben bizonyították, hogy az agy
poliénsav (PUFA) igénye igen nagy. Különösen vonatkozik ez a fejlődésben lévő agy és az idegrendszer esetére. Crawford és munkatársai humán kísérletekben a fejlődés korai stádiumában magzatokon és
újszülötteken vizsgálták a PUFA igényt, valamint az agy növekedésének, fejlődésének viszonyát.
Megállapították, hogy a szellemi elmaradottság és a nem megfelelő PUFA ellátottság között szoros összefüggés van.
Az E-vitamin legfontosabb szerepe a sejthártya védelme: megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak, valamint antioxidánsként segít semlegesíteni a
sejteket károsító szabad gyököket. Ezért elsősorban betegségmegelőző szerepe jelentős, de segíti a szelén és a K-vitamin felszívódását is.

Milyen befolyása van a megfelelő omega-3 szint biztosításának a terhesség időszaka alatt?
Az omega-3 zsírsavcsoport élettani szerepe rendkívül sokrétű. Beépülve a sejthártyába részt vesznek annak egészséges felépítésében, de meghatározzák a vörösvérsejtek állapotát és a vér viszkozitását is.
Jelentős szerepük van a szív- és érrendszer védelmében, elsősorban a vér koleszterin- és trigliceridszintjének csökkentése, valamint a magas vérnyomás kedvező befolyásolása miatt.
Többek közt gyulladáscsökkentő hatását figyelték meg ízületi- és vastagbélgyulladás esetén, egyes vizsgálatok szerint a pikkelysömör tüneteit is enyhíti és az agy fejlődéséhez, valamint a helyes
működéséhez is szükséges.
Az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába került ezeknek a zsírsavaknak a várandósság alatti és az újszülött-, csecsemőkori jelentősége. Több vizsgálat eredménye utal arra, hogy csökkentik a
terhességi magas vérnyomás, a preeclampsia és a koraszülések előfordulási gyakoriságát.

Miért van a gyerekeknek szükségük omega-3 olajra?
Köztudott, hogy az alacsony zsírsavbevitel okozhat hangulati, viselkedési zavarokat, tanulási nehézséget, diszlexiát, hiperaktivitást. Ezek az omega zsírsavak segítenek az
immunrendszer erősítésénél is, az allergiáknál, a száraz bőrnél, sőt ekcéma esetén is.

A többszörösen telítetlen zsírsavak előnyösen befolyásolják a sejthártya (szem látóhártya, idegsejtek, agysejtek, stb.) egészséges működését. Az omega-3 zsírsavak
nélkülözhetetlenek az immunrendszer normális működéséhez.
Hazai felmérések alapján a várandós anyák és az újszülöttek omega-3 zsírsavellátottsága elégtelen, csakúgy, mint általában véve a lakosság egészéé.
Forrás: Egészségstop

Ajánlott termékek (részletes leírásért kattintson a linkekre):

Cannabis Sativa Cannabinoid Oil (Medicannabis olaj)

Omega Kendermag olaj:

Flavin Kid gyerekvitaminok:
2020-01-21 9:12